Kapcsolat

A labor címe:

1045 Budapest, Berlini út 47-49. 3. ép. 1. emelet 113.

Tel: +36-1-920-1640
Fax: +36-1-920-1641

Skype: organofil
E-mail: palinka@palinkavizsgalatok.hu

Nyitvatartás:
Hétfő-péntek: 7:30-17:00
Szombat-vasárnap: zárva

Figyelem, a Berlini utcát felújítják! Emiatt:

- a 120-as busz nem közlekedik a Berlini utcán;

- gépkocsival csak Újpest felől lehet behajtani.

Gyakori kérdések

» Hogyan történik a metanoltartalom mérése?

A metanoltartalmat gázkromatográfiás módszerrel határozzuk meg. Ezt az érzékeny, megbízható műszeres analitikai módszert általánosan használják a szeszes italok vizsgálatára.  

» A pálinkán kívül lehet-e más italból is metanol meghatározást kérni?

Igen, lehet. A tiszta gyümölcspárlat vizsgálatát közvetlenül el tudjuk végezni. Színes pálinkát, kevert italokat, borokat mintaelőkészítés után tudjuk analizálni. A mintaelőkészítés - desztillálás - során kinyerjük az ital illékony részét, ami már alkalmas a metanoltartalom mérésre.

» Mennyi lehet a pálinka metanoltartalma?

A fogyasztásra alkalmas szeszesitalok megengedett metanoltartalmát a rendeletek határozzák meg. A gyümölcscefréből főzött pálinka megengedett metanoltartalma tisztaszesz-tartalomra számítva kisebb, mint literenként 10 g. Ez 40 fokos pálinkánál literenként 4 g metanolt jelent. A rendelet gyümölcsfajtától függően ettől kicsit magasabb értéket is megenged (részletek a Jogszabályok menüpontban).

» Mennyire megbízható az eredmény?

Az eredmény megbízhatóságát a műszeres mérés pontossága garantálja. Szakmánk szabályainak megfelelően a mérési módszerünket rendszeresen ellenőrizzük.

» Mi a teenedő, ha a pálinka metanoltartalma a megengedettnél magasabb?

Az általánosan elfogadott vélemény szerint a metanol a pálinkafőzés elején lejövő párlatban feldúsul, és ha ezt külön szedjük, a párlatban nem lesz magas a metanoltartalom. A mi többször is megerősített kísérleti eredményeink sajnos ezt nem támasztják alá (ld. a Lepárlási kísérletek menűpontot). Az igaz, hogy a párlat elejének a metanoltartalma magas, de ez a rézeleje a cefrében lévő összes metanolnak csak a töredékét tartalmazza. Egyszerű pálinkafőző készülékkel tehát nem lehet megszabadítani a pálinkát a túl sok metanoltól. Ha a cefre nem elég jó, magas benne a metanol, vagy másképpen fogalmazva alacsony az etanol, akkor abból nem lehet megfelelően alacsony metanoltartalmú, jó párlatot készíteni.

Mivel a metanol mennyiségét az etanolra vonatkoztatjuk, a magas metanoltartalmú párlatot csak úgy lehet ihatóvá tenni, ha összekeverjük olyan párlattal, amiben a metanoltartalom alacsony. A vizes hígítás nem vezet eredményre, mert az nem változtatja meg a metanol - etanol arányát. A szőlőből főzött pálinka metanoltartalma alacsony, a metanoltartalom csökkentésére megfelelő lehet.

» Felhasználható-e a mérési eredmény a pálinka tisztaságának igazolására?

A pálinkavizsgálattal kapott eredmény megbízható, emiatt alkalmas arra, hogy az otthon főzött pálinkáról el lehessen dönteni, hogy alkalmas-e fogyasztásra. Nem használható fel viszont arra, hogy az eladásra szánt pálinka minőségét igazoljuk. Ehhez további vizsgálatok elvégzésére van szükség egy akkreditált laboratóriumban (ld. a Kiegészítő információk menüpontot).

» A metanol mellett milyen veszélyes anyagokat lehet kimutatni?

A pálinkavizsgálat során a metanoltartalom mellett az alábbi anyagok mennyiségét is meghatározzuk:

  1. Akrolein
  2. Acetaldehid
  3. Hidrogén-cianid
  4. Etil-acetát

Mind a négy anyag mérgező.

1. Az akrolein jelenléte azt jelzi, hogy a cefre készítéshez használt gyümölcs földes, szennyezett volt. A megrendelőinktől kapott információk alapján az akrolein képződés akkor is előfordulhat, ha a gyümölcs tiszta és egészséges. A pálinka főzésekor az akrolein a főzés elején erős szúrós, irritáló, könyeztető szagáról felismerhető. A pálinkában ez az anyag nem lehet jelen. Az akroleint tartalmazó pálinkát legjobb kiönteni. Méréseink szerint az átlagos pálinka kb. 0,2 mg/L akroleint tartalmaz. Akroleines pállinkában ennek százszorosa, sőt ezerszerese is jelen lehet. 

2. Az acetaldehid a cefre érése során az alkohol továbboxidálásával levegő hatására keletkezhet. Pálinkafőzéskor megfelelő mennyiségű előpárlat vételével mennyisége csökkenthető. Eltávolítására a pálinkát újból le kell főzni úgy, hogy a párlat első 1/20 részét külön kell szedni. Ezután a pálinkát ismét meg kell vizsgálni. Az acetaldehid tartalmat az akroleinnel azonos méréssel tudjuk kimutatni. Erre az anyagra nincs törvényben meghatározott határérték.

3. A hidrogén-cianid a csonthéjas gyümölcsökból (pl. szilva, meggy) főzött pálinka jellemző szennyezője. A törvény szerint abszolút etanolra számítva literenként maximum 0,07 g lehet jelen a gyümölcspárlatokban. Mennyisége a metanollal azonos módon újrafőzéssel csökkenthető. Keletkezését úgy lehet megakadályozni, hogy a csonthéjas gyümölcs magját nem tesszük a cefrébe. A magban jelen lévő amigdalin lebomlásakor hidrogén-cianid és benzaldehid keletkezik. Ez utóbbi anyag okozza a csonthéjasokból készült pálinka jellegzetes aromáját.

4. Az etil-acetát sokak által ismert oldószer. Az ecetesedő cefre ecetsav tartalma és a jelenlévő alkohol reakciója során keletkezik. Nagyrészt a főzés elején a rézelejébe kerül. Valamennyi a pálinkában kimutatható, a metanoltartalom mérés során a mennyiségét meg tudjuk határozni, és jelezzük megrendelőinknek, ha az átlagosnál magasabb értéket találunk. Az etil-acetátnak nincs a törvényben meghatározott határértéke.

» Mennyi lehet a pálinka réztartalma?

A pálinkát sok esetben főzik vörösréz berendezésekben. A készülék felületéről a párlat savtartalmának hatására réz kerülhet a pálinkába. Az élelmiszerek megengedett fémtartalmát is rendelet szabályozza. E szerint a szeszesitalokban 1 kg termékben maximum 10 mg réz lehet jelen. Tehát réz készülék esetén ellenőrizni kell a pálinka réztartalmát is. Emiatt a pálinkavizsgálat részeként javasoljuk a kiegészítő réz teszt megrendelését is. 

» Miért van metanol a pálinkában?

A metanol a cefre erjedése során a gyümölcs pektintartalmából keletkezik, emiatt a gyümölcspárlatok természetes alkotórésze. A megengedett 10 g/liter mennyiség azt jelenti, hogy az etanol legalább százszor nagyobb mennyiségben van jelen a pálinkában mint a metanol, így ellensúlyozza, illetve nem engedi kialakulni annak mérgező hatását. A lepárlás során az etanol és a metanol teljesen nem választható el egymástól. A metanol forráspontja alacsonyabb, mint az etanolé, ezért a pálinkafőzés legelején lejövő párlatrész metanolban dúsabb. Az itt lejövő metanol azonban az összes metanolmennyiség töredéke.

A metanol a pálinka ízét nem befolyásolja, ízleléssel nem lehet eldönteni, hogy a párlat mennyi metanolt tartalmaz. Ezért van szükség a műszeres pálinkavizsgálatra.

A metanol kisebb mennyiségben alattomos méreg, lassan tönkreteszi a májat. Nagyobb mennyiségben vakságot, még súlyosabb esetben halált okoz. Ld. az Ajánlott honlapok menüpontban a közelmúltban történt néhány mérgezési esetet.