Kapcsolat

A labor címe:

1045 Budapest, Berlini út 47-49. 3. ép. 1. emelet 113.

Tel: +36-1-920-1640
Fax: +36-1-920-1641

Skype: organofil
E-mail: palinka@palinkavizsgalatok.hu

Nyitvatartás:
Hétfő-péntek: 7:30-17:00
Szombat-vasárnap: zárva

 

Pálinka újradesztillálása oszlopot tartalmazó készüléken

2012.12.28.

Pálinka újradesztillálása oszlopot tartalmazó készüléken

Eben a kísérletben azt vizsgáltuk, hogy az elválasztás hatékonyságát nagymértékben megnövelő desztilláló oszlop segít-e a pálinka metanoltartalmának csökkentésében

A pálinkafőzés során a főzőedényből felszálló gőzöket elvezetjük, és hűtéssel lekondenzáltatjuk, vagyis ismét folyadékká alakítjuk. Ez a folyamat a kémiai technológiában megfelel az egyszerű desztillációnak. Ha anyagkeverékeket szeretnénk desztillációval elválasztani, jobb eredményt érhetünk el akkor, ha a főzőüstből felszálló gőzöket egy tornyon vezetjük át, ahol a gőz részben lekondenzálódik. A folyadék és a gőz érintkezése segíti az összetevők jobb elválást. Az így végzett ipari folyamat a rektifikálás. Minél hosszabb a torony, minél intenzívebb a folyadék és a gőz érintkezése, annál hatékonyabb az elválasztás. A rektifikáló berendezésekkel nagyon hatékonyan lehet anyagkeverékekből egy vagy több anyagot tisztán kinyerni.

 

Ezt az elvet próbáltuk alkalmazni a pálinka metanoltartalmának csökkentésére. A kísérleti desztilláló berendezésbe egy tornyot is beépítettünk. A berendezés az alábbi fotón látható

 

A pálinkát egy 6 ℓ-es térfogatú üveg lombikba öntöttük. Az üvegkészülék részeit a kémiai laboratóriumban szokásos üvegcsiszolatok kapcsolták össze gáztömören. A lombikra egy tornyot (Vigreux kolonna) helyeztünk, annak tetejéről a gőzöket desztilláló készülékkel vezettük el. Ebben hőmérővel mértük a hőmérsékletet, majd a gőzöket vízhűtéssel kondenzáltattuk. A lombikot egy szabályozható teljesítményű elektromos fűtőkosárral melegítettük olyan teljesítménnyel, hogy a toronyban egyenletesen legyen jelen gőz és kondenzáló folyadék. A keletkező párlatrészleteket kis lombikokba szedtük, majd megmértük a párlatok metanol- és etanoltartalmát.

 

A kísérlethez használt pálinka adatai:

Gyümölcs: faeper

Eredete: Pilisvörösvár

Mennyisége:  3,39 ℓ

Alkoholtartalma: 70 %

Metanoltartalma: 2,5 g metanol / ℓ etanol

 

Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

 

Párlat

Mért összetétel

Jele

Tömege

(g)

Etanol

tf %

Metanol

g / ℓ etanol

Eredeti pálinka

70,0

2,5

 

a

29,9

89,8

4,9

b

40,1

90,0

3,7

c

37,2

90,2

3,9

d

41,6

89,6

3,6

e

38,5

90,5

4,1

f

35,7

91,8

3,9

g

41,3

91,9

3,7

h

38,7

91,8

3,8

 

Maradék

68,5

2,4

 

A nyolc párlatrészlet együtt a pálinka kb. 1/10 részét tette ki. A metanoltartalom valamennyi párlatban magasabb volt, mint az eredeti pálinkában. Ez összességében mégsem jelentett olyan metanol mennyiséget, hogy a le nem desztillált pálinkában számottevően csökkent volna a metanoltartalom.

 

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy ha a desztilláló tornyot is tartalmazó berendezéssel az eredeti pálinka 1/10 részét desztillálnánk le, az üstmaradék metanoltartalma számottevően nem változna.

 

Ezt a kísérletet úgy is megismételtük, hogy a fenti 70 tf%-os pálinkát vízzel 54 tf% szesztartalomra hígítottuk. A kapott eredmény lényegében azonos volt: a ledesztillált párlatban a metanoltartalom magasabb volt, de nem annyival, hogy észrevehetően csökkent volna a maradék metanoltartalma.

 

Ezek a kísérletek azt támasztják alá, hogy a közvélekedéssel ellentétben a pálinkafőzés elején kinyert „rézeleje” elöntésével nem lehet számottevően csökkenteni a főzet metanoltartalmát. A rézeleje elkülönítése ennek ellenére teljes mértékben indokolt: a készülékben maradt rézvegyületeken kívül meg lehet szabadulni sok egyéb illékony, a pálinkában nem kívánatos, részben rosszízű, részben mérgező erjesztési mellékterméktől.

vissza